Harc
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Harc | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Polgármester | Bóni Zoltán | ||
| Irányítószám | 7172 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 914 fő (2008. január 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 33,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Harc | |||
Fájl:Tolna location map.PNG Harc | |||
| Harc weboldala | |||
Harc község Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése
A község a Tolnai-Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a XVIII-XIX. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is.
Története
A község már a bronzkorszakban létezett. A település határában egy népvándorlás korabeli temető húzódik. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha', 1407-ben Harcha", később pedig Harcsaként szerepel. A török időkben elnéptelenedett. Lakói a Kapos folyó mocsaras vidékeire menekültek. A török megszállás után csak színmagyarok költöztek a faluba. 1725-ben a falut a völgységi járáshoz csatolták. 1749-ben kápolna épült a faluban Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.
1929-ben 962-en lakták a falut. 1944. november 30-án szállták meg az orosz "felszabadító csapatok". 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot. Mivel viszonylag közel van Szekszárdhoz, együtt fejlődött a várossal. Könyvtár, áfész-üzlet és művelődési ház épült. 1951-ben megalakult az első termelőszövetkezet Új Élet Termelőszövetkezet névvel. Az 1980-as években a posta- és az ivóvízhálózat kiépítése is megtörtént.
Nevezetességei
- Római katolikus templom - 1824-ben épült, klasszicista stílusú templom
Eseménynaptár
- Februárban Iskolások, Óvodások farsangi bálja
- Május 1. Majális - Helyszíne: Sportpálya
- Szeptember utolsó vasárnapja Szt. Mihály napi búcsú - Helyszíne: Vörösmarty tér
- Szeptemberben Szüreti bál
- Novemberben Erzsébet-Katalin bál
Források
- Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő: Dr. Kasza Sándor 2005, Ceba Kiadó 149. o. (formailag hibás) ISBN 963-9479-01-X
Jegyzetek
Külső hivatkozások
A windows (pop-into) of information (full-content of Sensagent) triggered by double-clicking any word on your webpage. Give contextual explanation and translation from your sites !
Boggle