Módosítószó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A magyar nyelvtanban a módosítószót olyan szófajnak tekintik, amely a mondat egészének vagy egy részének értelmét módosítja úgy, hogy a beszélő viszonyulását jelöli a mondatban foglaltakhoz. A módosítószók lehetnek:
- kérdőszók: -e, vajon;
- bizonyítószók: igen, bezzeg, bizony, dehogynem, hogyne, persze;
- tagadószók: dehogy, nem, se, sem;
- tiltószók: ne, nehogy;
- óhajtószók: bár, bárcsak;
- határozatlanságot kifejező szók: aligha, alighanem, esetleg, hát, talán.
Nem minden nyelv nyelvtanában tartják külön szófajnak a módosítószót. A magyarhoz hasonlóan az orosz, a szerb, a horvát nyelv nyelvtanában igen, de például a francia vagy a román nyelvében nem: ezekben egy szófajba tartozik a határozószóval.
Forrás
- Nagy Kálmán [1980]: Kis magyar nyelvtankönyv. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
Irodalom
- Kugler Nóra [2001]: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához. Magyar Nyelvőr, 2. szám (április–június).